A béranyaság bár egyértelműnek tűnik, mégsem egészen az. Az ember fejében él egy kép, miszerint a béranya a saját petesejtjével, illetve a jövőbeli szülők spermiumával termékenyül meg, vagyis részben a saját gyermekét hordja ki a folyamat során. Bár kétségtelen, hogy létezik a béranyaság ezen fajtája is, ugyanakkor egyre kevésbé veszik igénybe pontosan azért, mert a béranya és a genetikai anya egy és ugyanaz a személy, így joggal tekinthető a gyermek hagyományos értelemben vett anyjának is. Ezek alapján talán nem annyira meglepő, hogy a második kérdés, ami a béranyasággal kapcsolatban általában felmerül az az, hogy a szülők nem tartanak-e attól, hogy a béranya esetleg meggondolja magát.

Miután az előbb említett ún. hagyományos béranyaság bonyolult jogi kérdéseket vet fel, így a legtöbb országban inkább az ún. várandósági béranyaságot részesítik előnyben.

Ez abban különbözik az előbbitől, hogy egy további személy kerül bevonásra. Amennyiben két férfi vág neki az eljárásnak, először is két különböző nő segítségére lesz szükségük. Az első nőtől kapják a petesejtet, ezt megtermékenyítik valamelyik jövőbeli szülő spermiumával, amit aztán a második nő méhébe ültetnek. Vagyis a második nő úgy hordja ki a magzatot, hogy genetikailag nincsen köze hozzá.

Az ember persze azt gondolná, hogy ezzel meg van oldva minden, de sajnos jogi értelemben továbbra is a béranya tekintendő a magzat anyjának, vagyis ha meggondolná magát, minden joga meg van hozzá. Elviekben előfordulhat, a valóság viszont azt mutatja, hogy extrém ritkán történik meg pontosan azért, mert a gyermek genetikailag különbözik a béranyától. Ha mégis megtörténik, sokszor a személyes kapcsolat megromlása az oka akár a béranya és a jövőbeli szülők között, akár a két jövőbeli szülő között.

Az anya fogalma magától értetődőnek tűnik, de a fenti példán is látszik, hogy nem egészen az. Ebben az esetben kit kellene anyának tekinteni? A genetikai anyát, vagyis a petesejtdonort? Ne adj isten a béranyát? Ha egy heteroszexuális pár választja ezt az utat, akkor ráadásul hozzáadódik egy harmadik anya is, vagyis az a nő, aki felneveli a babát. Ő talán kevésbé tekinthető anyának? Mint látható ez a kérdés bonyolultabb annál, mint ahogyan azt az ember elsőre gondolná.

Egyébként tévedés azt gondolni, hogy a béranyaságot csak a meleg szülők veszik igénybe, mert az adatok azt mutatják, hogy a megoszlás kb. 50-50% az azonos nemű és a különböző nemű szülők között. Sok olyan nő él hazánkban is, akinek nincsenek megfelelő petesejtjei, illetve nem képes kihordani egy gyereket ilyen-olyan ok miatt. Nekik az egyetlen út a családalapításhoz a béranyaság. Amíg jogi értelemben a béranyát tekintik a gyerek valódi anyjának, addig a veszély a különböző nemű pároknál is ugyanúgy fennáll.

Mindebből látszik, hogy a jövőbeli szülők, amennyiben az önkéntes béranyaságot választják, sosincsenek teljes biztonságban, ugyanakkor az talán megnyugtató, hogy azokban az országokban, ahol ez engedélyezett, összesen egyszer-kétszer akadt probléma a gyermek átadásával kapcsolatban. A fizetett béranyaság esetében persze sokkal kisebb mindennek a veszélye, a béranya megtarthatja a gyereket, de ilyenkor ki kell fizetnie a teljes beavatkozás költségét is, ami olykor horribilisan magasra rúghat.